Hajdúnánás Város logó
Köszöntjük Kelemen, Klementína nevű látogatóinkat!
2017. november 23.
Dokumentumok

pdf icon 2011-03-30

Hajdúnánás felhagyott városi szennyvíztisztító telepének kármentesítése, Európai Unió által támogatott beruházás.

(kódszám: KEOP – 2009 – 7.2.4.0)

Hajdúnánás település szennyvíztisztító telepét 1968-ban létesítették. A szennyvíztisztító telep Hajdúnánás külterületén, a településtől dél-nyugati irányban, kb. 1500 m távolságra helyezkedik el. A konfiguráció egy végátemelőből, egy kétszintes ülepítőből és egy oxidációs tórendszerből állt. Az elválasztott rendszerű hálózat az eltelt 30 év alatt több ütemben gyarapodott. 2003-ban a hálózaton már kb. 1000 m3/d szennyvíz érkezett. A telep üzemeltetése 2003 októberében, az új hajdúnánási szennyvíztisztító próbaüzemének megkezdésekor végleg befejeződött. A rendszerben kb. 6000 m3 szennyvíziszap maradt. A telep üzemelésének időszakában a településen jelentősebb ipari szennyezőforrások nem működtek, kivéve az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (később TUNGSRAM Rt.) üzemét, így a terhelés jellegzetesen kommunális szennyvízből és kisebb arányú, időszakosan jelentkező csapadékvízből állt. Az ipari kibocsátó 1975-től 1993-ig működött.

2003-2005. év folyamán az a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 1383/03/2002. számú Határozatának megfelelően, az Aquamatica Mérnöki Iroda E.C. (Debrecen) részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot végzett a felhagyott szennyvíztisztító térségében, amely talajvíz szennyezést tárt fel a szennyvíztisztító telep környezetében. A felülvizsgálat során első lépésként 3 db mintát vettek a szennyvíziszapból, kémiai analízis céljából. Az iszapban mért toxikus anyagok közül elsőként a magas arzénkoncentráció volt szembeötlő: mindhárom mintában meghaladta a mezőgazdasági hasznosíthatóság 75 mg/kg-os határértékét. Ez az elem a városban kitermelt ivóvízből – és annak kezeléséből – származhat. A molibdén több, mint 80-szorosa az 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet 4. sz. mellékletében a mezőgazdasági hasznosítás feltételeként előírt 20 mg/kg-os határértéknek. Ez az elem a volt TUNGSRAM Rt. tevékenységéből származik, jóllehet az üzem 1993-ban befejezte a termelést a városban. Feltehetőleg a csatornában visszamaradt iszapban ekkor még nagy mennyiségű molibdén akkumulálódott, így ez még éveken át kijutott a szennyvíztelepre. A molibdén tartalom mindhárom mintában rendkívül magas volt.
Az ásványolaj értéke két mintában meghaladta a mezőgazdasági hasznosítás 4000 mg/kg határértékét.

Az elvégzett részleges környezetvédelmi felülvizsgálat során feltáró fúrásokat végeztek a szennyvíztisztító telep környezetében a szennyvíziszapból származó esetleges talaj-, ill. talajvíz szennyezettség megállapítására. Összesen 9 mintavételi ponton vett minták vizsgálati eredményei állnak rendelkezésre, amelyek laboratóriumi vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a talajvíz arzénnel, molibdénnel és bórral szennyezett, bár a talajvíz minősége nem állandó, az egyes mintavételezésekből származó vízmintákban a különböző szennyezőanyagok koncentrációi nagy ingadozást mutattak. Az ammónia, foszfát és szulfát tartalom is meghaladta a megengedett határértéket egyes esetekben.
A telep üzemeltetésének 2003. októberében történt felhagyása óta a szennyvíztisztító telep területén kármentesítés ezidáig még nem történt. A rendszerben maradt kb. 6000 m3 szennyvíziszap azóta sem került kitermelésre, kezelésre és elszállításra, ezáltal a talajvíz és a földtani közeg szennyeződésének kockázata továbbra is fennáll.
A 1466/55/2007. számú Határozatában a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természet-védelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott a szennyvíztisztító telepre, amelyben a szennyvíztisztító telep rekultivációját rendelte el, 2009. december 15-i határidőre. Elrendelte továbbá a szennyvíztisztító telep beton medencéiben és az oxidációs tavakban tárolt víz minőségi vizsgálatát is, ill. a medencék és az oxidációs tavak leürítését. Előírta a beton medencékben és a földmedrű oxidációs tórendszerben maradt iszap megfelelő elhelyezését is (veszélyes hulladék). Előírta továbbá, hogy a földmedrű oxidációs tórendszer és a körmedencék alatti földtani közegből és a felszín alatti vízből az iszap kitermelését követően reprezentatív talaj és talajvíz mintákat kell venni. A határozat értelmében a szennyezett terület lehatárolását tartalmazó 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti tényfeltárási záródokumentációt 2009. december 15-ig be kell nyújtani a Felügyelőségre.

Célok, célkitűzések és célcsoportok
A projekt megvalósulása révén több szinten is megjelennek az eredmények és előnyös hatásuk. A projekt célja a felhagyott szennyvíztisztító telep területén, a talajvízben feltárt arzén, molibdén és bór szennyezettség ártalmatlanítása és így a környezeti kockázatok minimalizálása. A projekt közvetlen célcsoportja ennek megfelelően Hajdúnánás város lakossága. Szintén célkitűzése a projektnek, hogy a felszín alatti szennyezettség, valamint a szennyeződés terjedése által potenciálisan veszélyeztetett védett ökoszisztéma (Hortobágy, NATURA 2000 terület) és a terület mellett működő vízműkutak állapotromlását megelőzze. A projektgazda a kármentesítés végrehajtásával biztosítani tudja a településen élő lakosság számára az egészséges környezetet. A projekt megvalósulása révén fenntarthatóvá válik a társadalmi-gazdasági fejlődés, tovább erősíthető a településről alkotott kedvező kép. Érvényesül továbbá az érintett állampolgárok egészséges környezethez való joga, ill. az esélyegyenlőség, mivel a beavatkozás haszna tekintet nélkül valamennyi érintett érdekeit szolgálja.
A projektgazda számára (forráshiányos önkormányzat lévén) a jelen KEOP Európai Úniós társfinanszírozási konstrukció jelenti pillanatnyilag az egyetlen reális utat a célok eléréséhez.
A projekt előkészítés kiemelkedően fontos, költség-meghatározó eleme a tényfeltárás aktualizálása (elkészítése), mivel a korábban végzett tényfeltárás (részleges környezetvédelmi felülvizsgálat) nem állapította meg a területen található szennyezett földtani közeg mennyiségét és a kármentesítési munkát akadályozó térburkolatok és kiszolgáló létesítmények mennyiségét, illetve a beavatkozási területen nem lett a feltárt szennyezés teljes mértékben körülhatárolva. Emellett a projekt előkészítési szakasz további céljai a részletes megvalósíthatósági tanulmány, a költség-haszon elemzés, valamint a műszaki beavatkozási terv elkészítése és a szükséges (vízjogi) engedélyek megszerzése.

A projekt fő tevékenységei
A kármentesítés első lépéseként a felhagyott szennyvíztisztító telepen lévő beton körmedencékben található mintegy 3000 m3 (molibdénnel, arzénnel, szénhidrogén származékokkal szennyezett) szennyvíziszap kitermelése, víztelenítése és elszállítása az első feladat a szennyeződés utánpótlódásának megakadályozása érdekében. A kitermelt szennyvíziszap veszélyes hulladéknak minősül.
A kármentesítési munkálatoknak minden bizonnyal érintenie kell a földmedrű oxidációs medencéket is, amelyekben a felmérések alapján meghatározott szennyvíziszap mennyisége 3000 m3. A földmedrű oxidációs medencékben lévő szennyvíziszap szennyező anyag tartalma meghaladja az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott határértéket, így az innen kitermelt iszapot is veszélyes hulladékként kell kezelni.
Az elvégzett részleges környezetvédelmi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a felhagyott szennyvíztisztító közvetlen közelében a felszín alatti víz (és valószínűsíthetően a földtani közeg is) szennyezett. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a jelen pályázat eredményeképpen elvégzendő tényfeltárás, valamint az ez alapján készítendő tényfeltárási záródokumentáció „előírja” a felszín alatti víz kezelését is. Ahhoz, hogy a vízkitermelő műtárgyakat megfelelően el lehessen helyezni, feltehetőleg szükség van a területen található műtárgyak bontására is.
Az EMT-ben három változat (0, A, és B) került kidolgozásra, bemutatásra és összehasonlításra. A „0”, azaz a projekt nélküli változat esetében kármentesítés nem történik a területen. A kármentesítés során alkalmazható módszerek:reaktív résfal („A” projektváltozat), ill. talajvíz-kitermelés, tisztítás, szikkasztás („B” projektváltozat).
Az elvégzett változatelemzés eredményeképpen megállapítható, hogy a jelenlegi, minimális információk alapján elkészített két kármentesítési változat jelentéktelen mértékben tér el egymástól, gyakorlatilag csak a beruházást követő üzemeltetési bizonytalanságból adódik a tervezett projekt céljaira hatással lévő kockázat.
A kismértékű eltérésből adódóan azonban megállapítható, hogy a „B” változat hordozza magában a kisebb megvalósítási (beruházási), pénzügyi, valamint finanszírozási kockázatot, így ez a változat javasolt a projekt előkészítési szakasz keretén belül kidolgozásra.
A projekt számszerűsített mutatóinak 2015-ig elérendő célértékei: 36.000 m3 megtisztított földtani közeg, ill. 15.260 m3 megtisztított felszín alatti víz.

(Megjegyzendő, hogy a szennyezett földtani közeg és a szennyezett felszín alatti víz mennyiségéről pontos információ nem áll rendelkezésre, valamint a bevatkozási területeken nem lett ezidáig pontosan, minden szennyező komponensre körülhatárolva a szennyezés.)
A területen műszaki beavatkozás nélkül hagyott földtani közeg- és felszín alatti víz szennyezés az akadálymentes terjedése, transzportja révén közvetlenül veszélyezteti a kármentesítendő terület mellett működő vízműkutakat, a felszín alatti víz áramlási irányában élő lakosságot, azok kertjeit és öntözésre használt ásott, fúrt kútjait, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park védett területeit.
A még meglévő, mintegy 6000 m3 szennyvíziszapot tartalmazó rendszer, valamint másodlagos szennyező forrásként működő szennyezett földtani közeg a területre hulló csapadék szennyező anyag bemosó hatása révén továbbra is felülszennyezi a területet.
A műszaki beavatkozás elmaradása esetén nem teljesülnek a hazai jogszabályok előírásai, valamint az Európai Uniós irányelvekben megfogalmazott célok.
A projekt elmaradása esetén nem teljesülhet a projektben vállalt két fontos feladat, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítása, és sérül az emberek egészséges környezethez való joga.

A projekt 100%-ban támogatott. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás (EU és hazai összesen) 43 225 000 Ft.

Hajdúnánás KEOP hirdetmeny

Közbeszerzési hirdetmény záródokumentáció elkészítésére

Közbeszerzési hirdetmény

A közbeszerzés eredménye

Edicon RMT szerződés

Vidra MBT szerződés


vissza