Hajdúnánás Város logó
Köszöntjük Jolán nevű látogatóinkat!
2017. november 20.
Hírek >> Aktuális hírek
Archívum

2017-08-04 09:51:00

 

„Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Konferencia a hajdúk históriájáról

2017. augusztus 4-én, immár negyedik alkalommal vette kezdetét a Hajdúk Világtalálkozója egy szakmai konferenciával, amelynek tematikája az ötödik centenárium okán a reformáció történetéhez is kapcsolódott. A konferenciának Hajdúnánás város polgármesteri hivatala adott helyszínt, a rekkenő hőségben a díszterem kellemes klímájában folyt a diskurzus.


Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával Hajdúnánás Városi Önkormányzat a debreceni illetőségű Járom Kulturális Egyesület közreműködésével hozta tető alá a IV. Hajdúkutatás és régiótörténeti konferencia keretében a „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” Szimpózium a hajdú identitás és a reformáció kapcsolatáról című tudományos tanácskozást, amely keretében egy plenáris előadásra, két szekcióban nyolc prezentációra és végül egy könyvbemutatóra került sor.

A jelenlévőket Csiszár Imre alpolgármester köszöntötte elsőként és méltatta annak jelentőségét, hogy a tudományos konferencia és a hagyományőrző rendezvény évről-évre kéz a kézben kerül megrendezésre.

Szólláth Tibor polgármester megnyitó beszédében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne csak legendák éltessék a hajdú hagyományokat, hanem évről-évre gyarapodó rendezvényük színvonalas szakmai hátteret is kapjon. Tekintettel arra, hogy a hajdúidentitás meghatározó alappillére a református vallás, az emlékévben a vallástörténeti vonatkozású kutatási eredmények közzétételét szorgalmazták.

 

A plenáris előadást Hajdúnánás szülöttje, a Hajdúság történetének elismert kutatója Nyakas Miklós tartotta A szabolcsi hajdúvárosok és a kálvini reformáció címmel. Megtudhattuk, hogy a hajdú települések a belső társadalmi jellemzőik okán különösen fogékonyak voltak a reformált vallási tanokra, mert azok választ jelentettek a kor kihívásaira. Megismertette az első generációs református prédikátorok neveit, akik a 16. század végén meghatározó szerepet játszottak a hajdútelepülések vallási életében. Részletesebben elemezte Tatár István életpályáját, aki feltehetően debreceni káplánból lett Hajdúböszörmény első református lelkésze. Az előadó több példán keresztül láttatta, hogy miként valósult meg a régióban az „egy a város az eklézsiával” elv, amely értelmében a városatyák többnyire az egyházszervezet működtetésében is meghatározó szerepet vállaltak.

Szakács János Szabolcs megyei diákok középkori peregrinációja a Bécsi Egyetemen című előadásából megtudhattuk, hogy a prágai, a krakkói és a bécsi felsőoktatás preferenciája miként alakult a régió diáksága körében. Gyűjtéséből kiderült, hogy a régió mindössze az egyetemjárások egy tizedét adta. A Kemecsei család történetével foglalkozó kutató okleveles források segítségével azonosította a bécsi diákok lajstromában szereplő (1431) Kemecsei István személyét és helyezte el a família leszármazási táblájában.

Seres István A mi hajdúink – Egykori hajdúvárosok a mai Békés megye területén című előadásában rávilágított arra, hogy az erdélyi Jerney–gyűjtemény egy településlajstroma, a váradi szandzsák regesztruma, a Piri-defter és a geszti Fekete Krónika adalékokkal szolgálhatnak arra nézve miként bővült a 17. században közel negyventagúra a hajdú kiváltságokkal rendelkező települések köre.

Veres Tünde a regéci uradalom 17. századi históriáján kalauzolta végig a hallgatóságot. A birtoktömb nem egyszer váltott gazdát az évszázad során. Bepillantást nyerhettünk azon változatos forrásokba, amelyek láttatták a sokféle feladatot ellátó, alapvetően mégis katonáskodó elemek jelenlétét az uradalomban az Alaghy, a Rákóczi és az Eszterházy családok birtoklása alatt egyaránt. Emellett megismerhettük Tokaji Ferenc gyaloghadnagy és Koháry István hadvezér karrierjének vonatkozó epizódjait.

A felvidéki szabad királyi városok közül Eperjes történetének azon részleteit ismerhettük meg Kónya Péter jóvoltából, amelyek a Bocskai felkeléshez kapcsolták a települést. Bevezetőjében az előadó vázolta azt az ambivalenciát, amely Eperjes és II. Rudolf király kapcsolatát jellemezte. A Bocskai felkelés idején Eperjes igyekezett a hajdúk és a császári csapatok ostromát egyaránt elkerülni, ennek érdekében kiegyezett Giorgio Basta tábornokkal és beengedte ezredeit a város kapuin. Az együttélés nehézségei és a város ellátási gondjai végül arra vezették a döntéshozókat, hogy Bocskai elé járulva fegyverszüneti feltételekről tárgyaljanak. Eperjesnek több mint 113 ezer rajnai forintba került a császári csapatok jelenléte, amely kárt közvetett módon később törleszteni igyekeztek az uralkodók. Készpénz helyett adókedvezményt, sóforrásokat és vámmentességet nyertek, valamint a városba helyezték a főkapitányságot és a szepesi kamarát.



Kónya Annamária előadásában azt tekintette át, hogy miként zajlott a református és evangélikus felekezetek térnyerése és egyházszervezetük kiépülése a 17. század elején Északkelet-Magyarország 13 vármegyéjében. Néhány példán keresztül láttatta, hogy milyen szerepet játszott a helyi birtokos családok vallásváltása a jobbágylakosság áttérésében. Megtudhattuk, hogy Alvinczi Péter kassai lelkészi tevékenysége idején közelebb kerültek egymáshoz a reformátusok és az evangélikusok. E felekezetek reális unióban éltek Sátoraljaújhelyen, egészen 1663-ig, amikor a zempléni evangélikusok csatlakoztak a sárosi esperességhez.

Fórizs István teológus hallgató kutatásai egy rendkívül izgalmas forráson alapulnak. Jelen előadásában Vályi Pál pályakezdő református lelkész naplósorozata harmadik kötetének tanulságait ismertette. Az 1838. szeptember 1. és december 31. közé eső napi bejegyzések sok mindent elmondanak a sárospataki kollégiumból frissen kikerült férfiúról, aki számára az önismerés és a baráti érintkezés eszközét jelentette a napló. A várakozásokkal ellentétben a kútfőből többet tudunk meg a dualizmus kori Hajdúnánás társasági életéről és egy fiatal entellektüel útkereséséről, mint a lelkészi szolgálatról.

Végh Loretta sajtóforrások felhasználásával vette górcső alá a Hajdú-hetek rendezvénysorozatot, amely 1937-ben került először megrendezésre Böszörményben. Miután ismertette a kultusz fogalmát és szerepét a nemzeti identitás megformálásában, kifejtette, hogy IV. Károly trónfosztását követően előtérbe került a református személyiségek emlékezete, köztük Bocskai Istváné is. A hajdúságot tekintették az igazi magyar fajnak. Az előadó Darányi Kálmán tiszántúli körútjának bemutatásával illusztrálta a Hajdú-hetek sajtórecepcióját.

Püski Levente Második világháború végi pusztítások a Hajdúságban – református szemmel címmel tartott előadást. Elemzésének alapját, azok a lelkészi beszámolók jelentették, amelyeket az illetékesek Révész Imre református püspök 1944. decemberi körlevelének szorgalmazására írtak. A kútfők jelentőségét az adja, hogy készítőik számára személyes élmény volt a német és szovjet megszálló csapatok vonulása, részletesen lajtromozzák az anyagi– és emberveszteséget és sokat elárulnak az adott település közösségi életéről. Mindezek ellenére a korábbi monografikus településtörténetek nemigen aknázták ki adatgazdagságukat. Következtetéseit összegezve az előadó kifejtette, hogy az oroszok érkezését nagy félelem előzte meg. Általános volt a menekültáradat vonulása, amelyhez sok lelkész is csatlakozott (21 településből 12 lelkész nélkül maradt), nem túl jó üzenetet közvetítve a közösség számára. A források árnyalják a német és szovjet megszállók által végzett pusztítást, de kétségtelen hogy mindenkor a civil lakosság szenvedte meg a hadmozdulatokat. Ugyanakkor a lakosság is kivette a részét a rablásokban. Helyi sajátosságként kiemelte, hogy a lelkészlakásokat mindig az elsők között vették igénybe az érkező tisztek magáncélokra vagy valamely intézmény beköltöztetésére. A megszállók azonban nem akadályozták, sőt több esetben maguk szorgalmazták a mindennapi élet folytatását különös tekintettel az iskolák működtetésére.

 

A konferenciát záró könyvbemutató keretében a hallgatóság megismerkedhetett azokkal a kötetekkel, amelyek a korábbi szimpóziumok előadásainak tanulmánnyá formált verzióit tartalmazzák. Novák Ádám, a konferencia főszervezője, a Járom Kulturális Egyesület elnöke a Hajdúhagyomány – Hajdúk emlékezete és a Hajdúk nyomában – Régiókutatás és emlékezettörténet című kötetet ismertette, míg Véber Zoltán a Jászok, kunok, husziták, hajdúk és kurucok – Katonáskodó emelek a magyar történelemben a középkortól az újkorig című kötethez csinált kedvet. Az idén elhangzott előadások tanulmánnyá formálva előreláthatóan a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet gondozásában megjelenő Történeti tanulmányok sorozat tematikus köteteként fognak napvilágot látni.

 

A konferencia az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával valósult meg.

 

Forrás: http://ujkor.hu/


vissza