Hajdúnánás Város logó
Köszöntjük Emánuel, Larissza nevű látogatóinkat!
2017. március 26.
Turizmus >> Hajdúnánás bemutatkozik

pdf icon
Megosztás:
Köszöntjük Önt a történelmi hajdúvárosban, Hajdúnánáson! Olyan sétára invitáljuk, mely során megismerhetik városunk látnivalóit, ízelítőt kaphatnak a város múltjáról, lakóik szellemi, azt kifejező építészeti örökségéből.
 A település magva a szabályos utcahálózat mértani közepe, a négyszögletű tér. Innen indulnak a  sugarasan kifutó utak, a tölcséresen táguló utcák. Így Ön bármelyik irányból érkezik, a Köztársaság térre jut el. Ez városunk központja, amely az egykori piactér volt.  Ma már gondozott, pihenésre invitáló park, melynek fái között meghúzódó szobrok, a köré felépült épületek érdekes látnivalót kínálnak a szemlélőnek.  
 A millennium évére felújított homlokzatú épület, a Városháza. Építését a szabadságharc utáni pénzhiány késleltette, végül 1874-ben Vecsei Imre tervei alapján készült el, eklektikus stílusban. Tágas emeleti díszterme 110 fő befogadására alkalmas. Falait Kovács János arcképfestő alkotásai díszítik. Az emeleti tárlóban kisebb helytörténeti kiállítás kapott helyett.
 
A Polgármesteri Hivatal kapuján kilépve, városunk első díszpolgárának, Kossuth Lajosnak egész  alakos bronz szobrát láthatjuk. Horvai János alkotását 1904-ben avatták, melyen Kossuth fia, Ferenc is részt vett. A szobor előtt elhaladó sétányon találkozhatunk Bocskai István 2006-ban felavatott egész alakos szobrával is, mely Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.

A sétány végén a szabadtéri színpadhoz jutunk, mely a nyári esték rendezvényeinek hangulatos helyszínéül szolgál. Balra a 2005-ben felavatott testvérvárosi címerfal található. Mögötte az 1909-ben épült, egykor Járásbíróságként működött épület magasodik. Nánás városának 1605-től pallos joga volt. Az igazságszolgáltatást a kapitány és a  12 esküdt gyakorolta 1744-ig. Az 1872-ben megalakult Járásbíróság önálló épületet kapott az építkezés befejeztével. A tervet Somogyi Gyula tervei alapján Jablonszky Ferenc fejlesztette tovább. 1951-ben a Járásbíróság megszűnt, az eklektikus épület ma diákotthon.

A tér szögletében húzódik meg a kicsiny Római Katolikus Templom. Hajdúnánás többnyire református lakói közé igen lassan és kevés számban érkeztek más vallásúak. A hívők 1863-ban, Szent István tiszteletére szentelték fel első kápolnájukat. A század végére ez már kicsinyek bizonyult. 1895-re Samassa József egri érsek elrendelte hazánk 1000 éves fennállásának évfordulójára az új templom megépítését. A felszentelésre 1895. október 25-én, Toronyi István nagykállói esperes által került sor. 1965-ben kisebb átalakítás után kapta meg mai formáját a szentély. A falat és mennyezetet Kákonyi Asztrik ferences rendi szerzetes freskói díszítik.

 
Itt kicsit kisétálunk a térről. A templomtól kb. 200 méterre, a Bocskai úton egy sárga festésű ház áll, ablakai fölött faragott méhecskékkel. Építési idejét, tervezőjét nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy az épület bal szárnyában a Hajdúnánási Takarék- pénztár, jobbra az egykori Úri Kaszinó működött. 2007-től a Helytörténeti Gyűjteménynek ad otthont, amely állandó és időszaki kiállításaival várja látogatóit. Szemben egészen más, bauhaus stílusú, több emeletes épület áll, amely 1982-ben épült. Tágas, olvasásra, internetezésre alkalmas terek kialakításával itt működik a Könyvtár és több iroda mellett, a Hajdúnánási Helyi Televízió is itt kapott helyet. Előtte Petőfi Sándor fejszobra található, melyet 1948-ban Laborcz Ferenc, Munkácsy díjas művész készített. Március 15-ei koszorúzások, megemlékezések itt és a Kossuth szobor előtt zajlanak.

A Könyvtártól már látszik a régi tűzoltó locsolókocsi és a Szent Flórián szobor. Nánáson az első önkéntes tűzoltó és életmentő szervezkedés 1879-ben történt. A Tűzoltó csoportnak, többszöri feloszlás után, 1890-ben szignált alapító levelet a belügyminiszter. A Tűzoltóság először a Városházán állomásozott, csak 1946-ban került a Bocskai u. 27. Sz. alatti épületbe.

A gimnáziumi oktatás a kálvinista Róma közelsége és a város hite által egész korán datálható. Az alapítás 1656-ban történt, mikor a Debreceni Kollégium, Szenczi Márton személyében rektort küldött a városba. A Kollégium partikulájaként működő iskola négy, majd 1860-tól hat osztállyal működött. A mai épület 1906-ra épült fel a Bocskai utcán, Orth Ambrus tervezésével, valamint Weil Rezső és Szilárd Lajos építészek vezetésével. Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő intézmény főépületének állaga erősen megromlott, de a Polgármesteri Hivatal pályázatával nyert támogatás által 2006-tól nemes pompájában tekinthetjük meg.

A gimnáziummal szemben a Bocskai u. 22. szám alatt kis épületet  találunk. Az emléktábla árulkodik nekünk jelentőségéről: ,, Ebben a gyógyszertárban kezdte meg pályafutását és világraszóló jelentőségű kutató munkáját Kabay János gyógyszerész (1896-1936) a hazai morfingyártás megalapítója.”
  Megszakított körsétánkat a főtéren folytatjuk.
A Köztársaság tér nyugati oldalán igen szép épület hívja fel magára a figyelmet. A Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár a hajdúnánási születésű író, Móricz Pál nevét vette fel. A Berger Jenő által tervezett intézmény egykor Bocskai Vendéglőként működött, és 1895-ben épült eklektikus stílusban. Sokáig szálloda, vendéglő és bálterem is volt benne, amelyek 1930-ig látták el funkciójukat, ezután átalakították mozivá, majd a II. világháború után a kultúra házává vált, és ma is a művelődést szolgálja. 1988-ban Nagy Ágnes tervei nyomán egy modern, 380 férőhelyes színházteremmel bővült. A hársfa sor árnya alatt pihenve, a padokon üldögélve szemügyre vehetjük a falon elhelyezett, Gyurcsek Ferenc, 1987-ben átadott, „A hajdúk letelepedése” c. domborművét.

Tovább sétálva a tér körül, jutunk el városunk legmonumentálisabb épületéhez, a Református Templomhoz. A templom története a messzi múltba nyúlik. Az első emlékek 1221-ből Nánásmonostoraként említik a mai város helyén állt egykori falut. Így nemcsak a város nevét eredeztethetjük ebből az időből, de valószínű, hogy ez a monostor lehetett a mai templom elődje is. 1606-ban, a hajdúk letelepedése után a református egyház is megalakult. A templom épületén jellemző klasszicizáló hatás mellett a korábbi barokk építés nyomai is fellelhetők. A belső tér az elmúlt 200 év alatt modernizáción ment keresztül, de nagyban nem változott. Szentéllyel nem rendelkezik, a szószék a déli falon helyezkedik el. A fából készült emeleti részt és az orgonát 12 oszlop támasztja alá. Mennyezetét fakazetták díszítik. Messziről hívogat, a Tompa Mihály által is megénekelt „nánási sudár torony”, mely 62 méterével a környék legmagasabb templomtornya. Bronzlemezzel fedett, copfstílusú fiók tornyok alkalmazása erdélyi hatást mutat. A múlt század végéig egy várfalszerű, lőrésekkel ellátott téglaerődítmény vette körül a templomot sarokbástya erődítésekkel, melynek néhány méternyi falszakasz rekonstrukciója a II. világháború 600 áldozatának emlékét őrzi.
A templom előtt áll Kalotai K. Ottó I. világháborús emlékműve. A két alakos bronz kompozíció, feliratokkal, hősi névsorral, az ország és a hajdúk címerével ellátott talapzaton áll. A zászlót tartó hajdú nemes és fiatal, kardot fogó, csákót viselő katona a múlt és jelen kapcsolatát ábrázolja.
A templom keleti oldalán padokkal, járókövezet kialakításával kis pihenőhelyet fedezhetünk fel, ahol egy Ivókútnál szomjunkat is olthatjuk. Alkotója Hondromatisz Rigasz, görög származású szobrászművész. Az ő munkáját dicséri az Orvosi Rendelő előtt álló Várandós nő c. kompozíció is.

A templom nyugati oldalán egy régi, szép épület fogadja az arra sétálót. 1921-ben épült. Ma általános iskola működik benne.
Mellette továbbhaladva, néhány percnyi sétával jutunk el a Hunyadi u. 21. sz. alatt álló parasztházhoz, mely ma műemlékház. A helyi Művelődési Központ munkatársai és a debreceni Déri Múzeum szakemberei rendezték be Hajdúnánáson felkutatott tárgyakkal. A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti. 1980-ban nyilvánították műemlékházzá.

Jókai u. 12. Sz. alatt található az Aranyszalma Alkotóház és Galéria. Reszeginé Nagy Mária népi iparművész a szalmafonás rejtelmeivel is megismerteti az érdeklődőket, de alkotásaiból rendezett kiállítása és régi üveggyűjteménye is kedvelt látogatói cél a városban. Marika néni 2000-ben az év mestere címet nyerte el, 2003-tól termékei ,,Az Észak-Alföld Régió ajánlásával” márkát kapta a zsűritől.

A Jókai utcán végig haladva, a sorompó után jobbra kanyarodva jutunk el a Fürdő utcához. Itt sorakoznak különböző szálláshelyek, innen érhetők el a Keleti – főcsatorna és a horgász tavak, itt van a város Sportpályája, mellette elhaladva pedig a Struccfarmot találjuk.
Hajdúnánás felbecsülhetetlen természeti kincse a 67 °C-os nátriumkloridos, jódos-brómos gyógyvíz, amely 1958-ban tört fel 1019 m mélyről. A 14 ha-on elterülő Városi Gyógyfürdő mozgásszervi-, reumatikus és nőgyógyászati problémák orvoslására megfelelő szolgáltatásaival, nyugodt, rendezett környezetével, bel- és külföldi turisták állandó üdülőhelye lett.
Különböző méretű és hőfokú szabadtéri úszó- és gyógymedencéi valamennyi korosztály igényeinek megfelelnek. Fedett fürdője pedig már a legmodernebb kialakítással készült, két gyógymedencével, szaunával, aroma terápiával rendelkezik. A folyamatos orvosi felügyelet mellett szakorvosi rendelés is folyik. A reumatológiai szakrendelést a gyógytorna, a masszázs, a víz alatti masszázs, a szénsavas fürdő szolgáltatások további kínálatbővítése teszi még népszerűbbé. Az 1996-ban megkezdődött dinamikus fejlesztések eredményeként 2000-ben adták át a felújított fedett fürdőt, a gyógyászati részleggel és Fürdő Szállóval.
Megtörtént a fürdőterület további parkosítása is, és a strandolók igényes vizesblokkot vehettek használatba. 2003-ban a kültéri medencék modernizálására, valamint a komfort érzetet biztosító építmények számának növelésére került sor. 2004-ben új kereskedelmi és szolgáltató egységek létrehozása tette teljessé az átalakítást.

Strucc farm:a Fürdő útról, a sportpálya melletti dűlőn jutunk az országban elsőként Hajdúnánásra telepített struccfarmra. Az 1993-ban ide érkező dél-afrikai madarak nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak. Minden részük hasznosítható. Bőrükből igen finom minőségű bőrtáskák, cipők, egyéb kiegészítők, tollukból pedig használati tárgyak készülnek. Húsuk vörös és koleszterinszegény, éttermek rendelésre szállítják. Főleg ínyenceknek ajánlják, az íze marhahúsra emlékeztet, alacsony zsír és magas fehérje tartalmú.
A világ legnagyobb madarai a laposmellű futómadarak csoportjába tartoznak. Repülni nem tudnak. Kifejlett kakasaik elérhetik a 3 méteres magasságot és a 150 kg-os testtömeget. Jellemző rájuk, hogy trióban élnek (egy kakas és két tojó) egy elkerített területen, ahogy a természetben is. 70 évig is elélhetnek, tojásuk 1,1 - 1,8 kg súlyúak, méretük 15 cm. Egy tojó egy évben akár 70 tojást is lerak, és közel 40 éven át képes erre. Kedvenc eledele a lucerna, a kukorica, az árpa, a cukorrépa, és a konyhakerti zöldségek.
Horgásztavak: Többet is találunk a görbeházi út és a Fürdő út közötti területen. A volt agyagbánya gödrök összesen 13,42 ha területen fekszenek, átlagos vízmélységük, 2,5 m. a horgászat a partról engedélyezett. Többszöri telepítés eredményeként a jellemző halfajok: ponty, amur, busa, süllő, csuka, kárász.

Keleti főcsatorna: a XIX. századi Tisza szabályozása után szükség volt a Hajdúhát elegendő öntözéséhez való vízmennyiség pótlására. 1863-tól egészen 1941–ig elhúzódó döntés alapján az 1956-ban átadott, a Tiszából Tiszalöknél ágázó Keleti –főcsatorna 109,8 kilométernyi szakasza Bakonszegnél ömlik a Kálló-éren keresztül a Berettyóba. A Polgári úti hídnál vízparti üdülő házak sorakoznak. Növényzetére jellemző teljes hosszon a padka növényszegélye, mely nád, harmatkása, az alsó szakaszon különböző gyékényfajokból tevődik össze. A víz átlagos mélysége 3- 4 m, szélessége 25-30 m közötti. A Tiszától Balmazújvárosig hajózható, de legfeljebb 13 km/ h sebességgel közlekedhetnek a járművek. 2004. évi beruházás befejezésével csónak kikötő épült a csatornán, mely újabb lehetőségeket nyújt a víz kedvelőinek. Engedélyezett a horgászat (jegy váltása ellenében), jellemző természetes és telepített halfajták: ponty, busa, amur, süllő, harcsa, kárász, keszegfélék, bodorka, compó, dévérek, fenékjáró küllő, s a harcsa.

A város műemlékké nyilvánított háza a Zrínyi u. 17 sz. alatti Csohány ház. A klasszicista stílus jegyek alapján kijelenthető, hogy minden bizonnyal a XIX. sz. elején épült. A kúria két oldalt egy- egy keresztbe fordított, csapott nyeregtetős épületszárnyból áll, melyet kosáríves középtornáccal ellátott tömb köt össze. Belsejében konyhát, kamrát, lakószobákat találunk. Ebben a házban született Csohány László, a város nagy polgármestere, ma magánlakás, így nem látogatható.

A Polgári útról, de a város több pontjáról is messziről láthatjuk a Csiha Malom 54 m magas épülettömbjét, melyet Hajdúnánás hozományaként is megjelöltek az EU csatlakozás kapcsán. A ma is jelentőséggel bíró malmot Csiha Győző építtette 1942-ben, amely az akkori Magyarország legmodernebb műmalma volt. 2006-ban közel másfél milliárdos beruházással, a legkorszerűbb technológiával újították fel. A 250 tonna napi kapacitású malomban évente 75 ezer tonna búzát dolgoznak fel.
Új, óránként 5 tonna kapacitású csomagoló és 30 tonna kapacitású zsákoló részleg, valamint 2 ezer négyzetméter új készáru raktár is elkészült a korszerűsítés során. Felújították a 22 ezer tonnás vasbeton silókat is. Az új malom átadásán jelen volt Csiha András, az egykori építtető, Csiha Győző fia is.

Sétánk utolsó állomása a város másik végén, a Csepüs szőlőben fedezhető fel. A dűlőutak mellett található három csőszkunyhó, melyet az Országos Műemlékvédelmi Felügyelősség műemlékké nyilvánított 1991. évi helyreállításuk után. Legközelebb az 1872-ben épült kunyhó van, a Liget utcán egyenesen a földúton haladva. Mindegyik kunyhó kétosztatú, pitvarra és házra tagolódik, mely egy késő középkori és hódoltságbeli alföldi magyar ház emlékét őrzik.

Tedej, Hajdúnánás városrésze. Nem titkolt cél, hogy az agroturizmus keretein belül a turistáknak egyre több kikapcsolódásra találjanak. A fedett lovarda, a szabadidő eltöltésére alkalmas területek rendezése, horgászatra, vadászatra teszi alkalmassá a tájat.